A Balansz utca sorozatban dokumentálom, hogyan haladok lépésről lépésre egy környezetkímélőbb életmód felé, ami által te is inspirálódhatsz, hasznosíthatod a tapasztalataimat, és hozzászólásban kiegészítheted a saját tippjeiddel a témát. Élni és élni hagyni? Igen!

Az első részben 3+1 egyszerűen megvalósítható praktikát, gondolatébresztő tapasztalatot osztok meg veled, amivel te is ráléphetsz az útra, amelyen folyamatosan csökkented az ökológiai lábnyomodat. 

1. Használd el, amid van!

Mindannyiunknak vannak általános ismeretei arról, hogy a környezetszennyezés nagy vonalaknak miben nyilvánul meg. Amikor viszont valami okból kifolyólag ráterelődik a figyelmed, hogy jó, de ez pontosan mit is jelent a te szinteden, te magad mivel járulsz hozzá közvetett vagy közvetlen módon a környezeted rombolásához (megveszed és kidobod a műanyag palackokat), és hogyan csapódik le ez praktikusan (elhullott halak, madarak gyomrában mikroműanyagokat találnak), azaz kíváncsi vagy a kiindulópontra, a folyamatra és arra, hogy hogyan végződik az ártatlannak tűnő sztori, akkor rájössz, hogy ismereteid nagyon homályosak, és valójában fogalmad sincs arról, hogy mit okozol mindennapi életed során.

Mit csinálsz? Lázasan elkezdesz utánanézni alaposabban a témának, mindent tudni akarsz, hogy a lehető legtöbb környezetkárosító szokásoddal azonnal felhagyj, és a te hibádból biztosan ne növekedjen tovább az óceánpartokra sodródott hulladékok halma. Hirtelen elkezdesz más szemmel nézni hétköznapi rutinjaidra, és mikor mélyen benne vagy a ismeretszerzésben, az addig imádott otthonodat, háztartásodat egy csapásra egy komplett környezet elleni, megbocsáthatatlan bűnnek kezded látni. 

Nagy a késztetés, hogy ekkor kidobj hirtelen mindent, amit az első sokkhatás alatt pokolból jövőnek minősítesz, de az első lépések nem arról szólnak, hogy apokalipszist hirdess és végrehajts valamiféle ördögűzést a lakásodban, és egy varázsütésre eltűnjön minden, ami korábbi, környezetromboló életviteledre emlékeztet.

Állj meg, végy egy mély levegőt, szusszanj egyet, és tudatosítsd magadban, hogy ilyenkor a legrosszabb, amit tehetsz, ha teletömsz 2 konténert ezzel a szeméttel. Mit csinálj ehelyett? Amit már megvettél, használd el jó szívvel, amíg alkalmas rá, majd élettartama végét elérve gondold végig, hogy tudnád-e valamilyen formában újrahasznosítani. Ezt biztosan most is csinálod (pl. befőttes üvegekkel), maximum nem a hulladékcsökkentés céljából. Míg elhasználod az adott dolgot, lesz időd kitalálni, hogy milyen környezetkímélőbb alternatívát tudsz majd helyette vásárolni.

Szóval: ne dobd ki azonnal azért, mert az új ismereteid birtokában már megbántad, hogy megvetted. Jó eséllyel hulladékként végzi így is-úgy is, de ha elhasználtad, legalább nem teljesen hiába.

2. Utasítsd el azt, amire nincs szükséged

Ez nem kerül semmibe. Változtasd meg azt a hozzáállásodat, hogy minden jöhet, ami ingyen van vagy annál olcsóbb. Ne érezd úgy, hogy megkárosítod magad emiatt, mert attól, hogy nem kerül neked pénzbe, még nem biztos, hogy értékes számodra. Sőt, általában ezek a leghaszontalanabb dolgok, amik a kacatos fiókban végzik, vagy továbbajándékozásra kerülnek, vagy egyszerűen kidobod őket. 

Mi mindenre nincs szükséged? Íme néhány példa, abszolút a teljesség igénye nélkül:

• Postai úton, papíralapon küldött reklámanyagok. Nagyon múlt századi, fel sem tűnt, hogy ilyen még létezik, de én is kapok (három helyről is jött még magazin és egyéb szóróanyag előző hónapban). Ezeket mondd le, és ha rendszeresen érdekel az ajánlatuk, inkább iratkozz fel az elektronikus hírlevelükre.

• Ne kérd a nagyobbat, ha rendszerint nem fogyasztod el. Akkor se, ha ugyanazért a pénzért kapnád, mint amit a kisebbért fizetsz (de úgy jobban megéri - kinek?). Tipikusan ilyenek a menüs ajánlatok mozikban, gyors éttermekben - nálunk mindig megmarad a nagy kóla, nagy sült krumpli. Ha tudod, hogy úgysem fog beléd férni, utasítsd vissza a menü vagy a big ajánlatot. 

• Magazinokhoz csomagolt ajándék. Ha egyébként is megvennéd a magazint, oké (bár szerintem néha-néha egy megengedett chillen kívül teljesen felesleges, mert online megtalálod ugyanazt a tartalmat), de ne csapj le egy újságra azért, mert most pont jár mellé egy szempillaspirál, nem vagy te hiéna. Leggyakrabban ezeket el sem használod, csak az "ingyen van" szenzáció csábít el. Különösen igaz ez, ha még csak választani sem tudsz közülük, mert egyféle ajándék van, érje be azzal mindenki. 

• Meglepetésdobozok. Az előző pontból vezetném át erre a témát, pont a választási lehetőség hiánya miatt. Persze, szeretjük a meglepetéseket, és pont az az izgalmas ezekben a már számtalan témára létező boxokban, hogy nem tudjuk, mi lesz benne. Mikor átveszed, olyan érzés, mintha ajándékot kaptál volna? Mert addigra már elfelejted, hogy fizettél érte. Nagyon megérte, mert összértéke több, mintha egyesével vetted volna meg a benne lévő termékeket? Hát, lehet, hogy végső soron a 10-ből 2-t fogsz szeretni és szívesen használni, mindenesetre akkor majd értékeld át, hogy valóban megérte-e. Ugyanazt gondolom, mint a magazinokról: lepd meg magad eggyel a szülinapodra, ha nem tudsz róla lemondani, de előfizetni rá minden szempontból pazarlás szerintem. 

• Törlőkendők - minden célra más. Ez lehet, hogy egyedi, de én óriási törlőkendő-megszállott voltam, és bevallom, higiéniai célra még most is van egy csomag. De elhasználtam és nem vettem újra pl. a bútorápoló kendőt, a fertőtlenítő kendőt, a képernyő törlőkendőt és már alig van a szemüveg törlőkendőből is, amit szintén nem fogok többé venni. Olyan könnyű velük takarítani, csak húzod elő egyiket a másik után, és huss, kosz eltűnik, kuka megtelik - a kendőkkel. Nincs szükség rájuk: a(z öko) tisztítószeres rongy tökéletesen kiváltja majdnem mindegyiket. Bevallom, ez áldozat a rajongók számára (mint amilyen én is vagyok), de végül is nem volt egy álmatlan éjszakám se amiatt, hogy a nagy részüktől már meg is váltam.

• "Kötelező" szuvenírek nyaralásról. Teljesen felesleges búcsúfia jeligére porfogókat vásárolni az otthoniaknak. Helyettük fotózz, videózz és készíts egy izgalmas élménybeszámolót vagy (akár elektronikus) útinaplót, ami tartós emlék lesz a következő generáció számára is a nosztalgia pillanatokhoz.

3. Ne pazarolj feleslegesen!

Mit lehet pazarolni? Íme néhány példa, abszolút a teljesség igénye nélkül:

• A vizet. Amikor hideget engednél, kifolyatod a még a csapban lévő meleget? Fogd fel egy kancsóba! Számtalanszor maradhat meg már kitöltött felesleges víz is, mondjuk a mérőpoharadban, mert már nem kellett még egyszer felönteni a pörköltet. Ne borítsd a mosogatóba, helyette beletöltheted pl. a kávéfőződ tartályába vagy egy szórófejes flakonba, ami jól jön majd a következő vasaláskor, vagy meglocsolhatod vele a szobanövényeidet. Úgyis találsz olyat, ami épp szomjazik.

• A mosáskor felhasznált energiát. Teljesen értelmetlen 30 °C-on 60-80 percig mosni. Ez kézmeleg víz, a hosszú programtól nem lesz fertőtlenítve a ruhád, a foltokhoz pedig foltkezelés szükséges. Foltmentes, utcai ruházatot 30 °C-on, 15 perces vagy 40°C-on, 20 perces programon mosok pár hete, és nem véltem felfedezni semmilyen változást a tisztaságban, mosási hatékonyságban. A konyharuhákat sem mosom hosszú ideig, feleannyi idő alatt átvasalom őket, mint amennyi alatt kvázi kifőzné a gép, és az eredmény ugyanaz. Persze ehhez jobban kellek.

• Papírtörlőt. Sokkal többször használjuk, mint valójában kéne. Mióta ezt beláttam, talán néhány kockát szakítottam le a(z egyébként újrahasznosított papírból készült) konyhai gurigáról: csak a zsiradékkal kapcsolatos dolgokhoz (kiborult olaj feltörlése, olajban sült étel lecsöpögtetése, amit egyébként teljesen el is kellene hagyni, de nem egyedül élek, így alkalmazkodom természetesen). Minden másra tökéletes a konyharuha. 

+1

Kezdj el ismerkedni a zöld boltok kínálatával, hogy rájöjj, mi minden lehet még szemét, amire nem is gondoltál.

Írd meg véleményedet és tapasztalataidat a témában, szívesen olvasnám! Jó utat!